A kép egy halálraítélt fiatal fehér férfit ábrázol a Benetton szerint, széles társadalmi toleranciát promotáló reklámfelületén. A Benetton reklámok valóban serkentik a társadalmi toleranciát, ugyanakkor ellenérzéseket is generálnak. A "senteced to death" kifejezés szó szerint az jelenti, hogy halálra ítélve. Gondolkozzunk el azon, hogy mi lehet a plakát üzenete:
1. abolocionizmus: a halálbüntetés tagadása: ez már az összes Európa Tanács-beli országban megvalósult: senkit sem ítélnek halálra.
2. a halálra ítélt férfi jóképűnek is mondható, ennek ellenére mégis halálra ítéltét: magyarán az az üzenet, hogy a halálraítéltek és az átlagemeberk között nincs olyan nagy különbség
3. a fiatal férfi tekintete szomorú, tehát éppen elég büntetés neki az, hogy halálra ítélték, nem kell kivégezni
4. nem csak "afrikai-amerikaikat" ítélnek halálra, hanem fehérembert is: nem csak az afrók súlyos bűnözök
A csoportok észlelése
Három kiemelkedően fontos fogalmat kell tisztázni, a csoportok észlelésével kapcsolatban a börtönpszichológiával kapcsolatban.
1. A diszkrimináció
A diszkrimináció minden olyan pozitív vagy negatív viselkedés, amely egy társadalmi csoport, vagy annak tagjai felé irányul. Egy csoport elleni diszkrimináció mindig egy másik csoport melletti diszkriminációt eredményez. Pl. a munkáltató az azonos vagy esetleg jobb képességű cigány embert nem veszi fel, inkább a fehér embert alkalmazza.
2. Az előítélet
Egy társadalmi csoportnak vagy a tagjainak (reprezentánsainak) pozitív vagy negatív értékelése. Pl. a cigányok bűnözők.
3. Sztereotípiák
Egy társadalmi csoportról alkotott kognitív reprezentáció vagy benyomás, amit a csoportra jellemző tulajdonságokkal és érzelmekkel kötünk össze. Még nem jelent előítéletet vagy diszkriminációt, de arra sarkall. Pl. a cigányok buták.
Egyes sztereotípiák pontosak: pl. a nők kevésbé agresszívek, befolyásolhatóbbak, emocionálisabbak, és demokratikusabb vezetők. Ezek túl tág kategóriák: az agresszió lehet szóbeli és pszichológiai is, a befolyásolhatóság csoportbeli (ebben jobbak a nők) nem csak csoportközi (ebben a férfiak), az érzékenység verbalitás is lehet, a vezetői képességet a való életben nem lehet mérni, csak a laboratóriumban.
Más sztereotípiák pontatlanok: büdös, lusta, klikkesedő: ezek a kategóriák szubjektívek.
Az előítélet oka
- Az emberek pozitív vagy negatív (valencia) tulajdonságaival kapcsolatos hiedelmek az előítélet okai.
- Autoriter személyiség (Adorno)
-- nem tudják elfogadni saját rosszindulatukat
-- kritika nélkül hisznek a tekintély legitimitásában (a deviancia elleni legitim küzdelem eszközei: medikalizáció, média, börtön)
-- saját hiányosságaikat másokban vélik felfedezni
-- az előítélet megvédi őket a saját belső konfliktusaik és kételyeik felismerésétől
- Az előítélet nem kivételes jelenség, hanem szabály, mindenki küzd vele, mindenkinél jelen van
A társas befolyásolás
- társas interakcióink befolyásolják a viágról kialakított nézeteinket, és a társadalmat csoportokra osztjuk fel
- társas identitás: a saját csoport pozitív színben való látása: azt eredményez(het)i, hogy a kívülállókkal szemben undort, gyűlöletet érzünk, érezhetünk --- meg kell különböztetni a gyerekek „mi-tudatától”
- a társas csoport: két vagy több ember közössége, ahol az emberek olyan közös jellemzőkben osztoznak, amelyek társas szempontból jelentéssel bírnak számunkra
- többszörös csoporttagságok: etnikum, nem, család, kor, munka stb.: ezek mind csoportképező elemek társas szempontból, és az egyén mindegyik csoport tagja egyszerre, (ilyen szempontból mindegyik csoporttagság eredményeként előítéletek áldozata)
Társadalmi kategorizáció
Egyes embereket egy társas csoport tagjaként azonosítunk, pusztán az alapján, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a csoportra jellemzőek.
A pozitív sztereotípia következményei
- túlzott elvárások
- egységesíti, uniformizálja az embereket, márpedig mindenki egyedinek tartja magát
A börtönben ilyen értelemben ártalmat szenvedhetnek pl. az első bűntényes fogvatartottak, mert pozitívan viszonyulunk hozzájuk, de képességeik eltérnek egymástól, valamint túl sokat várhatunk el tőlük.
- társas identitás: a saját csoport pozitív színben való látása: azt eredményez(het)i, hogy a kívülállókkal szemben undort, gyűlöletet érzünk, érezhetünk --- meg kell különböztetni a gyerekek „mi-tudatától”
- a társas csoport: két vagy több ember közössége, ahol az emberek olyan közös jellemzőkben osztoznak, amelyek társas szempontból jelentéssel bírnak számunkra
- többszörös csoporttagságok: etnikum, nem, család, kor, munka stb.: ezek mind csoportképező elemek társas szempontból, és az egyén mindegyik csoport tagja egyszerre, (ilyen szempontból mindegyik csoporttagság eredményeként előítéletek áldozata)
Társadalmi kategorizáció
Egyes embereket egy társas csoport tagjaként azonosítunk, pusztán az alapján, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a csoportra jellemzőek.
A pozitív sztereotípia következményei
- túlzott elvárások
- egységesíti, uniformizálja az embereket, márpedig mindenki egyedinek tartja magát
A börtönben ilyen értelemben ártalmat szenvedhetnek pl. az első bűntényes fogvatartottak, mert pozitívan viszonyulunk hozzájuk, de képességeik eltérnek egymástól, valamint túl sokat várhatunk el tőlük.
A sztereotípiák kialakulása
- néhány csoporttagot jobban megfigyelünk, mint másokat
- egyes információk több figyelmet vonnak magukra, mint mások (Hamilton-Gifford: illuzórikus korreláció)
- a társas szerepek megfeleltetési torzítást idéznek elő (társadalmi szerepek: pl. kereskedő kínaiak)
- nemi sztereotípiák: a legmélyebben beágyazottak: (Curt Hoffmann és Nancy Hurst ufó-kísérlete: orintia és akmia)
- interakciók és érezelem: az új csoportba való kerülés bizonytalanná tesz, és erősíti az egykori csoporttal szembeni sztereotípiát, pl. az amerikai félművelt társadalom kelet-európai akcentusról beszél, amikor a térségben nem csak szláv népek élnek.
- társas normák: olyan általánosan elfogadott nézetek egy csoporton belül, amelyet a csoport tagjai helyesnek vélnek: ez is irányítja a sztereotípiát
- a társadalmi egyenlőtlenségek igazolása: pl.: az AIDS büntetés a drogfogyasztásért és a homoszexualitásért, vagy a szegény emberek lusták és gyámoltalanok, a hajléktalanok képesek lennének munkát találni, de elisszák a pénzüket stb.
- egyes információk több figyelmet vonnak magukra, mint mások (Hamilton-Gifford: illuzórikus korreláció)
- a társas szerepek megfeleltetési torzítást idéznek elő (társadalmi szerepek: pl. kereskedő kínaiak)
- nemi sztereotípiák: a legmélyebben beágyazottak: (Curt Hoffmann és Nancy Hurst ufó-kísérlete: orintia és akmia)
- interakciók és érezelem: az új csoportba való kerülés bizonytalanná tesz, és erősíti az egykori csoporttal szembeni sztereotípiát, pl. az amerikai félművelt társadalom kelet-európai akcentusról beszél, amikor a térségben nem csak szláv népek élnek.
- társas normák: olyan általánosan elfogadott nézetek egy csoporton belül, amelyet a csoport tagjai helyesnek vélnek: ez is irányítja a sztereotípiát
- a társadalmi egyenlőtlenségek igazolása: pl.: az AIDS büntetés a drogfogyasztásért és a homoszexualitásért, vagy a szegény emberek lusták és gyámoltalanok, a hajléktalanok képesek lennének munkát találni, de elisszák a pénzüket stb.
