A kép egy, a XIX. szd. folyamán Florida állam börtöneiben rendszeresen használt fenyítési es zközt ábrázol, az izzasztó dobozt (sweatbox), ahová a fogvatartottakat akár egy-két napra is bezárták. A börtönökben kiemelkedően fontos a fogvatartottak meggyőzése. Milyen hatákonysággal szolgálhatta ez az eszköz a fegyelem betartatását, és mennyire sarkallt becsületes életvitelre a szabadulás után? A börtön totális intézmény. Milyen totalitáriánus eszközre emlékeztet minket ez a kép? (A totális és totelitáriánus intézmények közti különbség a harmadikos tananyagok között található meg)Attitűdök és attitűdváltozás
„Mik adták életünk, a sok isteni hajlam,
megmerevül a földi zűrzavarban.”
(Goethe: Faust)
A börtönbeli fogvatartotti programoknak kettős célja van:
- valamilyen szinten meggyőzni a fogvatartokkat, hogy a társadalmi normákat tartsák be
- a programok által a kommunikációs kezdeményezés a személyzetnél van, nem a fogvatartottnál, azaz a személyzet csinál programot a fogvatartottnak és nem fordítva.
A második céllal a jövőben fogunk foglalkozni (klasszifikáció, individualizáció, differenciálás, rezsimprofil és kockázatfelmérés – a III. évfolyam tananyagát képezik.) Ebben az etapban a meggyőzéssel – azaz az attitűdváltozás lehetőségeivel – foglalkozunk.
Minden fogvatartottal való közvetlen foglalkozás a meggyőzésen alapul, példák:
- meg kell győzni a fogvatartottat, hogy tartson rendet a zárkában
- meg kell győzni a fogvatartottat, hogy ne tartson magánál tiltott tárgyat
- meg kel győzni a fogvatartottat, hogy a lehetőségek szerint vegyen rész fogvatartotti programokban
- meg kell győzni a feletteseinket bizonyos eszközök beszerzéséről
- meg kell győzni a kollégáinkat, hogy kellő figyelemmel lássák el a szolgálatot (eligazítás)
- valamint: a fogvatartott is igyekszik meggyőzni minket, hogy jól viselkedik (vagy éppen félni kell tőle)
A meggyőzés olyan kommunikáció, ami attitűdöket alakít ki, erősít meg vagy változtat meg. Ez kognitív folyamat eredménye. Ezen nyugszik a nyugati országok börtöneiben folytatott kognitív-bahaviorista terápiák alapja.
Az attitűd egy vagy több kognitív reprezentáció, ami összegzi az egyén értékeléseit egy adott személlyel, csoporttal dologgal, tettel vagy ötlettel kapcsolatban. Pl. a fogvatartott vélekedése az igazságszolgáltatással, a munkával, a családdal, a párkapcsolattal, a fogvatartott társaival és a társadalmi renddel kapcsolatban, valamint a személyzet segítőkészségével vagy agresszivitásával kapcsolatban. Ezek a börtönbeli munka lényegi kérdései (izoláció és reintegráció).
Az attitűdök különböznek irányukban és intenzitásukban.
Az attitűdtárgy az a jelenség, amire az attitűd az információk alapján vonatkozik.
A heurisztika leegyszerűsített információfeldolgozást jelent.
Az attitűdök mérése:
- skálamódszer
- megfigyelés
- névtelenség: a szelf-reprezentáció kikerülése (ez börtönben még névtelenül is lehetetlen)
- hamis vezetékek módszere
- a járomcsonti izom és barázdázó izom feszültségének mérése (ez börtönben INHUMÁNUS módszer --- tick = szociális ellenszenv visszatartása: „ügyészbetegség”)
Miért alakulnak ki az attitűdök?
- tárgyértékelő funkció: az attitűdtárgy fontos jellemzőihez irányít minket
- a társas identitás értékkifejező funkciója: segít a kapcsolatok kialakításában
Az attitűdök elemei, információk:
- kognitív összetevő: tények és hiedelmek az attitűdtárgyról
- affektív összetevő: az attitűdtárgy által kiváltott érzések vagy érzelmek (negatív, pozitív, semleges)
- viselkedéses összetevő: az attitűdtárggyal kapcsolatos múltbeli, jelen és jövőbeli viselkedésünk.
Inkonzisztencia elméletek (Festinger, Newcomb és Heider kiemelkedően fontos elméletei)
Az inkonzisztencia az információk és a magatartás, viszonyulás, vélekedés közti egyensúly megbomlását jelenti. Az inkonzisztencia elméletek azt világítják meg, hogy az egyensúlyt törekszünk visszaállítani, és ezek megerősítő jelleggel bírnak.
Hogyan törekszünk az inkonzisztencia feloldására:
- egyoldalú információkat gyűjtünk
- fontos, kiugró, jelentős és megbízható információkat gyűjtünk (nem minden információ egyenértékű Fishbein, Ajzen és McGuire elméletei)
- hozzáférhető információkat gyűjtünk – ezeket könnyebben idézzük fel
A felületes információ feldolgozás elemei:
- meggyőzési heurisztika: felszínes jelek alapján ítélünk meg egy tárgyat
- szakértői heurisztika: a szakértőnek hiszünk
- üzenethosszúság heurisztika: minél hosszabb az információ, annál meggyőzőbbnek tűnik
- „ami drága, az jó” heurisztika: Festinger kognitív disszonancia redukció elmélete
Szisztematikus feldolgozás (McGuire elmélete)
- odafigyelés az üzenetre: az érdeklődés felkeltése
- az üzenet megértése: a nyomtatott üzenet megértése mindennél meggyőzőbb: törvényszövegek
- reagálás az üzenet tartalmára: elaboráció: kedvező vagy kedvezőtlen vélemény alakul ki
- az üzenet elfogadása: Blaise Pascal: „Az embereket jobban meggyőzik azok az okok, amelyeket önmaguk fedeznek fel.”
Ezek által – a szellemi munka révén – erős attitűdváltozás következik be.
A motiváció és a feldolgozás kapcsolata
- a pontosság fontossága: csak pontos információkkal tudjuk meggyőzni a másik embert: pl.: a főnökünket, hogy milyen dolgokat kell beszerezni
- személyes érintettség jelentősége: „Mondj valamit, elfelejtem, vonj be a dologba, és meg fogom érteni.” (kínai közmondás)
A szisztematikus feldolgozást befolyásoló kapacitásbeli tényezők
- a feldolgozásra való képesség
- az értékeléshez szükséges tudás
- lehetőség a koncentrálásra
Személyiségbeli különbségek:
- megismerési szükséglet: ki mennyire szert bonyolultan gondolkozni
- önmonitorozás: akinek magas, az az imázsra ad, akinek alacsony, az az minőségre ad
Kulturális különbségek is különbségek vannak a meggyőzhetőségben.
Érzelmek és attitűdbefolyásolás
- vonzerő heurisztika: azzal értünk egyet, akit kedvelünk
- érzések mint heurisztikus utasítások: ha jól érzem magam, akkor szeretem is
-- a pozitív érzelmek ugyanakkor nem segítik elő a szisztematikus feldolgozást, mert
--- ha jól érezzük magunkat, nem akarjuk, hogy ebben bármi is megzavarjon minket
- a félelem is hatékony: rossz testszag, rossz lehelet stb. reklámok
- az aggodalom nem segíti elő a szisztematikus feldolgozást: stresszel teli helyzetben az emberek az egyszerű érvekre hallgatnak (később erről az RE pszichológiánál fogunk tanulni – III. évfolyamos tananyag…)
A puszta észlelés hatása
Az emberek jobban szeretik az ismerős dolgokat, mint azokat, amikkel először találkoznak.
Ellenállás a meggyőzéssel szemben
„Mik adták életünk, a sok isteni hajlam,
megmerevül a földi zűrzavarban.”
(Goethe: Faust)
A börtönbeli fogvatartotti programoknak kettős célja van:
- valamilyen szinten meggyőzni a fogvatartokkat, hogy a társadalmi normákat tartsák be
- a programok által a kommunikációs kezdeményezés a személyzetnél van, nem a fogvatartottnál, azaz a személyzet csinál programot a fogvatartottnak és nem fordítva.
A második céllal a jövőben fogunk foglalkozni (klasszifikáció, individualizáció, differenciálás, rezsimprofil és kockázatfelmérés – a III. évfolyam tananyagát képezik.) Ebben az etapban a meggyőzéssel – azaz az attitűdváltozás lehetőségeivel – foglalkozunk.
Minden fogvatartottal való közvetlen foglalkozás a meggyőzésen alapul, példák:
- meg kell győzni a fogvatartottat, hogy tartson rendet a zárkában
- meg kell győzni a fogvatartottat, hogy ne tartson magánál tiltott tárgyat
- meg kel győzni a fogvatartottat, hogy a lehetőségek szerint vegyen rész fogvatartotti programokban
- meg kell győzni a feletteseinket bizonyos eszközök beszerzéséről
- meg kell győzni a kollégáinkat, hogy kellő figyelemmel lássák el a szolgálatot (eligazítás)
- valamint: a fogvatartott is igyekszik meggyőzni minket, hogy jól viselkedik (vagy éppen félni kell tőle)
A meggyőzés olyan kommunikáció, ami attitűdöket alakít ki, erősít meg vagy változtat meg. Ez kognitív folyamat eredménye. Ezen nyugszik a nyugati országok börtöneiben folytatott kognitív-bahaviorista terápiák alapja.
Az attitűd egy vagy több kognitív reprezentáció, ami összegzi az egyén értékeléseit egy adott személlyel, csoporttal dologgal, tettel vagy ötlettel kapcsolatban. Pl. a fogvatartott vélekedése az igazságszolgáltatással, a munkával, a családdal, a párkapcsolattal, a fogvatartott társaival és a társadalmi renddel kapcsolatban, valamint a személyzet segítőkészségével vagy agresszivitásával kapcsolatban. Ezek a börtönbeli munka lényegi kérdései (izoláció és reintegráció).
Az attitűdök különböznek irányukban és intenzitásukban.
Az attitűdtárgy az a jelenség, amire az attitűd az információk alapján vonatkozik.
A heurisztika leegyszerűsített információfeldolgozást jelent.
Az attitűdök mérése:
- skálamódszer
- megfigyelés
- névtelenség: a szelf-reprezentáció kikerülése (ez börtönben még névtelenül is lehetetlen)
- hamis vezetékek módszere
- a járomcsonti izom és barázdázó izom feszültségének mérése (ez börtönben INHUMÁNUS módszer --- tick = szociális ellenszenv visszatartása: „ügyészbetegség”)
Miért alakulnak ki az attitűdök?
- tárgyértékelő funkció: az attitűdtárgy fontos jellemzőihez irányít minket
- a társas identitás értékkifejező funkciója: segít a kapcsolatok kialakításában
Az attitűdök elemei, információk:
- kognitív összetevő: tények és hiedelmek az attitűdtárgyról
- affektív összetevő: az attitűdtárgy által kiváltott érzések vagy érzelmek (negatív, pozitív, semleges)
- viselkedéses összetevő: az attitűdtárggyal kapcsolatos múltbeli, jelen és jövőbeli viselkedésünk.
Inkonzisztencia elméletek (Festinger, Newcomb és Heider kiemelkedően fontos elméletei)
Az inkonzisztencia az információk és a magatartás, viszonyulás, vélekedés közti egyensúly megbomlását jelenti. Az inkonzisztencia elméletek azt világítják meg, hogy az egyensúlyt törekszünk visszaállítani, és ezek megerősítő jelleggel bírnak.
Hogyan törekszünk az inkonzisztencia feloldására:
- egyoldalú információkat gyűjtünk
- fontos, kiugró, jelentős és megbízható információkat gyűjtünk (nem minden információ egyenértékű Fishbein, Ajzen és McGuire elméletei)
- hozzáférhető információkat gyűjtünk – ezeket könnyebben idézzük fel
A felületes információ feldolgozás elemei:
- meggyőzési heurisztika: felszínes jelek alapján ítélünk meg egy tárgyat
- szakértői heurisztika: a szakértőnek hiszünk
- üzenethosszúság heurisztika: minél hosszabb az információ, annál meggyőzőbbnek tűnik
- „ami drága, az jó” heurisztika: Festinger kognitív disszonancia redukció elmélete
Szisztematikus feldolgozás (McGuire elmélete)
- odafigyelés az üzenetre: az érdeklődés felkeltése
- az üzenet megértése: a nyomtatott üzenet megértése mindennél meggyőzőbb: törvényszövegek
- reagálás az üzenet tartalmára: elaboráció: kedvező vagy kedvezőtlen vélemény alakul ki
- az üzenet elfogadása: Blaise Pascal: „Az embereket jobban meggyőzik azok az okok, amelyeket önmaguk fedeznek fel.”
Ezek által – a szellemi munka révén – erős attitűdváltozás következik be.
A motiváció és a feldolgozás kapcsolata
- a pontosság fontossága: csak pontos információkkal tudjuk meggyőzni a másik embert: pl.: a főnökünket, hogy milyen dolgokat kell beszerezni
- személyes érintettség jelentősége: „Mondj valamit, elfelejtem, vonj be a dologba, és meg fogom érteni.” (kínai közmondás)
A szisztematikus feldolgozást befolyásoló kapacitásbeli tényezők
- a feldolgozásra való képesség
- az értékeléshez szükséges tudás
- lehetőség a koncentrálásra
Személyiségbeli különbségek:
- megismerési szükséglet: ki mennyire szert bonyolultan gondolkozni
- önmonitorozás: akinek magas, az az imázsra ad, akinek alacsony, az az minőségre ad
Kulturális különbségek is különbségek vannak a meggyőzhetőségben.
Érzelmek és attitűdbefolyásolás
- vonzerő heurisztika: azzal értünk egyet, akit kedvelünk
- érzések mint heurisztikus utasítások: ha jól érzem magam, akkor szeretem is
-- a pozitív érzelmek ugyanakkor nem segítik elő a szisztematikus feldolgozást, mert
--- ha jól érezzük magunkat, nem akarjuk, hogy ebben bármi is megzavarjon minket
- a félelem is hatékony: rossz testszag, rossz lehelet stb. reklámok
- az aggodalom nem segíti elő a szisztematikus feldolgozást: stresszel teli helyzetben az emberek az egyszerű érvekre hallgatnak (később erről az RE pszichológiánál fogunk tanulni – III. évfolyamos tananyag…)
A puszta észlelés hatása
Az emberek jobban szeretik az ismerős dolgokat, mint azokat, amikkel először találkoznak.
Ellenállás a meggyőzéssel szemben
A rossz irányú meggyőzéssel szemben McGuire szerint a legjobb fegyver az ellenérvek elpróbálása, ezt nevezte beoltásnak.
