Kurt Lewin (1890 – 1947) sokak szerint a modern szociálpszichológia, szervezetpszichológia és az alkalmazott lélektan úttörője. Zsidó családban, Lengyelországban született, egy Mogilno nevű faluban, szolgált az I. világháborúban, majd a Berlini egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot. A hitleri rezsim elől menekülve először az Egyesült Királyságba, majd az Egyesült Államokba menekült.
Rendkívül fontos munkásságának a következő építőkövei érintik a börtönt mint szervezetet és társadalmi intézményt:
- csoportdinamika
- szervezetfejlesztés
- action research (kb. részvételi közösségi tervezés)
- Gestalt
- Encounter és T Csoport
- vezetői stílusok
Rendkívül fontos munkásságának a következő építőkövei érintik a börtönt mint szervezetet és társadalmi intézményt:
- csoportdinamika
- szervezetfejlesztés
- action research (kb. részvételi közösségi tervezés)
- Gestalt
- Encounter és T Csoport
- vezetői stílusok
1. Csoportdinamika - mezőelmélet
A börtönök működése elképzelhetetlen csoportok nélkül. Egyes csoportokat jogszabály definiál, mások pedig látszólag spontán jönnek létre. A jogszabály által keletkezett csoportok hatékonysága axiomatikusan alacsonyabb, mint a spontán csoportoké. Ez utóbbi megállapítás nem csak a börtönökre vonatkozik, de a börtönökben nagyon markánsan van jelen. Éppen ez az a tényező, amire a büntetés-végrehajtási pszichológiai gondolkodást alapozhatjuk. Amennyiben a büntetés-végrehajtási jog a költségvetés mégiscsak alakítja a börtön környezetét, általános értelemben a Lewin által megfogalmazott mezőelmélet érthetőbbé teszi a börtön valódi működését.
A börtönök működése elképzelhetetlen csoportok nélkül. Egyes csoportokat jogszabály definiál, mások pedig látszólag spontán jönnek létre. A jogszabály által keletkezett csoportok hatékonysága axiomatikusan alacsonyabb, mint a spontán csoportoké. Ez utóbbi megállapítás nem csak a börtönökre vonatkozik, de a börtönökben nagyon markánsan van jelen. Éppen ez az a tényező, amire a büntetés-végrehajtási pszichológiai gondolkodást alapozhatjuk. Amennyiben a büntetés-végrehajtási jog a költségvetés mégiscsak alakítja a börtön környezetét, általános értelemben a Lewin által megfogalmazott mezőelmélet érthetőbbé teszi a börtön valódi működését.
A fenti ábrán a „C” jelű fogvatartott az adott helyzetben „A” és „B” célok között választhat, amelyek közül az „A” a tiltott cselekményben való részvétel egy fogvatartott társsal, míg „B” a tiltott cselekmény feljelentése (felnyomása). Ha az emberi csoportokban is a fizikai törvények működnének, a vektor hatása azt eredményezné, hogy a „C” jelű fogvatartott egyenesen „elmenne” „A” és „B” között, azaz „C” nem venne részt sem a balhéban és nem is lenne vamzer. A jogszabályok és általában minden szabály (vagy inkább egyetemesebben fogalmazva: törvény) alapján csak a fentiek szerint tudjuk megítélni a cselekményt: a fogvatartott vagy jó vagy rossz.
A valóságban azonban a fogvatartott – a példa kedvéért – a tiltott magatartást választja. A szituáció minden pillanatban változik, és a cselekvéshez vezető út vagy gondolatsorozat a legritkábban egyenes.
Lewin kétfajta csoportot különböztetett meg egymástól. Az első a primer csoport, ami csak az emberek laza társulása (pl. a villamoson utazó emberek), a másik a funkcióval rendelkező csoport. A börtönben nehéz olyan csoportot mondani, aminek ne lenne valamilyen funkciója. Ennek az az oka, hogy börtön dinamikus mezője térben zárt.
Bruce Tuckman elmélete a csoportok geneziséről
1. Forming: amikor az emberek szeretnek együtt lenni.
2. Storming: amikor udvariassági határok alakulnak ki.
3. Norming: amikor bizalom és egy közös tevékenység alakul ki.
4. Performing: amikor a hatékony együttműködésre törekszik a csoport.
Ezek a folyamatok a börtönben is lehetségesek, bár kissé nehezen képzelhető el, hogy a fogvatartottak a börtönön belül olyan embereket találnak, akikkel szeretnének együtt lenni. Ezért a börtönben a fogvatartotti csoportosulások nem az udvariasság, hanem a valószínűleg a farkastörvények szerint működnek. Ezért a bizalom eleve meginog, a gengekre jellemző területvédelem alakul ki a csoportok között, és a hatékony együttműködés a rivális csoport ellen fog irányulni.
Ugyanez történik a börtönőrök és a fogvatartottak csoportjai között, azonban ezeket a viszonyokat nagyjából jogszabályok rendezik, de azok korántsem mindenhatóak.
A társas közeg dinamikáját kölcsönös viszonyok (vektorok), a folytatólagosság és a szituáció határozzák meg.
Az esemény dinamikáját csak az objektumot és szituációt egyaránt tartalmazó konkrét egész definiálja.
A rendszer mint egész egyensúlyra törekszik, azonban az egyensúly nem egyenlő a feszültségmentességgel. A rendszerben rendkívüli feszültségek lehetnek jelen, mégis elkülönül a környezetétől. (pl. kitörés nélküli börtönlázadás).
Az alábbi oldalon valódi börtönbeli élethelyzeteket szimuláltunk:
klikk ide
2. Szervezetfejlesztés
A szervezet két vagy több személy egy vagy több cél elérésére alkotott munkaközössége, amelynek a fejlődése a hatékonyságban érhető tetten.
Ennél tágabb fogalom a társadalmi intézmény, amelyben a szervezet mindene eleme megvan, azonban csak a cél érhető kézzelfoghatóan vagy érezhetően tetten.
(A fenti meghatározások természetesen eltérnek a jogi kifejezésektől.)
A szervezetfejlesztésnek Lewin szerint a következő funkciói vannak:
- a belső kapacitás növelése,
- a hatékonyság növelése,
- a cél és a küldetés folyamatos alakítása,
- hosszú távú felhasználás.
Belső kapacitás a büntetés-végrehajtás rendszerén belül a munkáltatás, a képzés, és általánosságban a foglalkoztatás. A büntetés-végrehajtás hatékonyságát nagyon nehéz mérni, de van jó pár faktor: önkárosítások, öngyilkosságok, rendkívüli események. A bv. célja folyamatosan a szakmapolitika és az aktuális politikai helyzet függvénye.
Richard Beckhard szerint a szervezetfejlesztés a szervezet egészét érintő, felülről irányított, tervezett tevékenység, amely növeli a szervezet hatékonyságát és épségét, továbbá a szervezeti eljárásokban a magatartástudományok eszközeivel avatkozik be.
Nem nevezhető szervezetfejlesztésnek a létszámleépítés, az építkezés, és bármilyen beruházás, amennyiben azok nem a fenti definíció szerint történnek.
Példa erre, hogy az intézet külső biztonsági rendszerének erősítése a belső biztonság csökkenésével járhat, ha a tevékenység nem harmonizált. A bástyafalakra szerelt NATO drótok, és az ablakok elé tett kilátásgátlók a fogvatartottak emberi méltóságát sértik, ezért agresszívebbek lesznek, és nagyobb veszélyt jelentenek egymásra, a személyzetre. A rendszer elemei közötti közvetlen kommunikáció metodológiai szempontból hatékonyabb és kevésbé költséges.
Warner Bennis szerint a szervezetfejlesztés egy komplex stratégia, amely a szervezetben jelenlévő nézeteket, attitűdöket, értékeket és struktúrákat változtat meg annak reményében, hogy a szervezet új technológiákat, piacot és célokat (challenges) szerezzen.
A stratégia szerves része, és talán a magja az attitűdváltozás, amelyre a büntetés-végrehajtási pszichológia című tantárgy első része alapszik.
A szervezetfejlesztésnek a gyakorlat szintjén két része van: a szervezeti hatékonyságnövelés, ami az előbb részletezett stratégiáknak felel meg, valamint az emberi erőforrás fejlesztés, azaz a human resources (HR).
A HR alapfunkciói a következők:
- toborzás
- kompenzálás
- ellenőrzés / irányítás
- promóció
- kapcsolat szervezés
- tervezés
3. Kunzultáns és kliens ethosz
Lewin a hatékony team munkát action research-nek nevezte, azaz arra gondolt, hogy a csoportmunkának tett-, és feladatorientáltnak kell lennie. Ehhez elkerülhetetlen a megfelelő stratégia kialakítása, a legjobb gyakorlat alkalmazása és a környezetismeret. Későbbi tanulmányaink során látni fogjuk, hogy a börtönbeli rezsimek működésében is kulcsszerepet játszanak a teammunka elemei.
A csoportbeli teammunka során a „főnök” konzultáns, a „beosztott” kliens. Ha képesek vagyunk semlegesen nézni egy börtönbeli körlet működését, azt fogjuk látni, hogy a körlet működése annál hatékonyabb minél inkább érvényesül a konzultáns és kliens ethosz.
Az action research a társas tevékenység különböző formáinak és hatásainak kutatása. Ez a kutatás egy újabb társas tevékenységhez vezet, továbbá lépcsőzetes, tervezésen és adatelemzésen alapul.
Reason és Bradbury-féle újabb (2006-os) definíció:
Az action research az együttműködésen alapuló, problémamegoldásra törekvő eljárás, amely az adatelemzésen, a háttértényezők felmérésén és megértésén nyugszik, továbbá szervezeti és személyzeti változásokat jósol be.
4. Gestalt
A gestalt német szó, jelentése alakzat. Egy egész pszichológia irányzatot jelöl a Gestalt, amit alaklélektannak hívnak. Fő tézise az, hogy az egyén nem értelmezhető a környezete nélkül, és ezt a jelenséget paralell, analóg és önszervező tendenciák (szelf!) szabályozzák.
A fogvatartott nem értelmezhető a börtön nélkül, a családja nélkül, a fogvatartott társa nélkül vagy a fiziológiai állapota nélkül.
A viselkedés nem egyszerű lépesekből áll, hanem a viselkedésre minden egyszerre és egészlegesen (holisztikusan) hat.
Wolfgang Köhler majmokkal végezetett összetett faladatokat. Botokkal kellett megszerezni egy banánt. Egy Szultán nevű majom képes volt kisebb botokból nagyobbakat építeni, hogy elérjen egy nagyon távoli banánt. Azaz a majom fejében a szituáció egészlegesen jelent meg.
Lewin kétfajta csoportot különböztetett meg egymástól. Az első a primer csoport, ami csak az emberek laza társulása (pl. a villamoson utazó emberek), a másik a funkcióval rendelkező csoport. A börtönben nehéz olyan csoportot mondani, aminek ne lenne valamilyen funkciója. Ennek az az oka, hogy börtön dinamikus mezője térben zárt.
Bruce Tuckman elmélete a csoportok geneziséről
1. Forming: amikor az emberek szeretnek együtt lenni.
2. Storming: amikor udvariassági határok alakulnak ki.
3. Norming: amikor bizalom és egy közös tevékenység alakul ki.
4. Performing: amikor a hatékony együttműködésre törekszik a csoport.
Ezek a folyamatok a börtönben is lehetségesek, bár kissé nehezen képzelhető el, hogy a fogvatartottak a börtönön belül olyan embereket találnak, akikkel szeretnének együtt lenni. Ezért a börtönben a fogvatartotti csoportosulások nem az udvariasság, hanem a valószínűleg a farkastörvények szerint működnek. Ezért a bizalom eleve meginog, a gengekre jellemző területvédelem alakul ki a csoportok között, és a hatékony együttműködés a rivális csoport ellen fog irányulni.
Ugyanez történik a börtönőrök és a fogvatartottak csoportjai között, azonban ezeket a viszonyokat nagyjából jogszabályok rendezik, de azok korántsem mindenhatóak.
A társas közeg dinamikáját kölcsönös viszonyok (vektorok), a folytatólagosság és a szituáció határozzák meg.
Az esemény dinamikáját csak az objektumot és szituációt egyaránt tartalmazó konkrét egész definiálja.
A rendszer mint egész egyensúlyra törekszik, azonban az egyensúly nem egyenlő a feszültségmentességgel. A rendszerben rendkívüli feszültségek lehetnek jelen, mégis elkülönül a környezetétől. (pl. kitörés nélküli börtönlázadás).
Az alábbi oldalon valódi börtönbeli élethelyzeteket szimuláltunk:
klikk ide
2. Szervezetfejlesztés
A szervezet két vagy több személy egy vagy több cél elérésére alkotott munkaközössége, amelynek a fejlődése a hatékonyságban érhető tetten.
Ennél tágabb fogalom a társadalmi intézmény, amelyben a szervezet mindene eleme megvan, azonban csak a cél érhető kézzelfoghatóan vagy érezhetően tetten.
(A fenti meghatározások természetesen eltérnek a jogi kifejezésektől.)
A szervezetfejlesztésnek Lewin szerint a következő funkciói vannak:
- a belső kapacitás növelése,
- a hatékonyság növelése,
- a cél és a küldetés folyamatos alakítása,
- hosszú távú felhasználás.
Belső kapacitás a büntetés-végrehajtás rendszerén belül a munkáltatás, a képzés, és általánosságban a foglalkoztatás. A büntetés-végrehajtás hatékonyságát nagyon nehéz mérni, de van jó pár faktor: önkárosítások, öngyilkosságok, rendkívüli események. A bv. célja folyamatosan a szakmapolitika és az aktuális politikai helyzet függvénye.
Richard Beckhard szerint a szervezetfejlesztés a szervezet egészét érintő, felülről irányított, tervezett tevékenység, amely növeli a szervezet hatékonyságát és épségét, továbbá a szervezeti eljárásokban a magatartástudományok eszközeivel avatkozik be.
Nem nevezhető szervezetfejlesztésnek a létszámleépítés, az építkezés, és bármilyen beruházás, amennyiben azok nem a fenti definíció szerint történnek.
Példa erre, hogy az intézet külső biztonsági rendszerének erősítése a belső biztonság csökkenésével járhat, ha a tevékenység nem harmonizált. A bástyafalakra szerelt NATO drótok, és az ablakok elé tett kilátásgátlók a fogvatartottak emberi méltóságát sértik, ezért agresszívebbek lesznek, és nagyobb veszélyt jelentenek egymásra, a személyzetre. A rendszer elemei közötti közvetlen kommunikáció metodológiai szempontból hatékonyabb és kevésbé költséges.
Warner Bennis szerint a szervezetfejlesztés egy komplex stratégia, amely a szervezetben jelenlévő nézeteket, attitűdöket, értékeket és struktúrákat változtat meg annak reményében, hogy a szervezet új technológiákat, piacot és célokat (challenges) szerezzen.
A stratégia szerves része, és talán a magja az attitűdváltozás, amelyre a büntetés-végrehajtási pszichológia című tantárgy első része alapszik.
A szervezetfejlesztésnek a gyakorlat szintjén két része van: a szervezeti hatékonyságnövelés, ami az előbb részletezett stratégiáknak felel meg, valamint az emberi erőforrás fejlesztés, azaz a human resources (HR).
A HR alapfunkciói a következők:
- toborzás
- kompenzálás
- ellenőrzés / irányítás
- promóció
- kapcsolat szervezés
- tervezés
3. Kunzultáns és kliens ethosz
Lewin a hatékony team munkát action research-nek nevezte, azaz arra gondolt, hogy a csoportmunkának tett-, és feladatorientáltnak kell lennie. Ehhez elkerülhetetlen a megfelelő stratégia kialakítása, a legjobb gyakorlat alkalmazása és a környezetismeret. Későbbi tanulmányaink során látni fogjuk, hogy a börtönbeli rezsimek működésében is kulcsszerepet játszanak a teammunka elemei.
A csoportbeli teammunka során a „főnök” konzultáns, a „beosztott” kliens. Ha képesek vagyunk semlegesen nézni egy börtönbeli körlet működését, azt fogjuk látni, hogy a körlet működése annál hatékonyabb minél inkább érvényesül a konzultáns és kliens ethosz.
Az action research a társas tevékenység különböző formáinak és hatásainak kutatása. Ez a kutatás egy újabb társas tevékenységhez vezet, továbbá lépcsőzetes, tervezésen és adatelemzésen alapul.
Reason és Bradbury-féle újabb (2006-os) definíció:
Az action research az együttműködésen alapuló, problémamegoldásra törekvő eljárás, amely az adatelemzésen, a háttértényezők felmérésén és megértésén nyugszik, továbbá szervezeti és személyzeti változásokat jósol be.
4. Gestalt
A gestalt német szó, jelentése alakzat. Egy egész pszichológia irányzatot jelöl a Gestalt, amit alaklélektannak hívnak. Fő tézise az, hogy az egyén nem értelmezhető a környezete nélkül, és ezt a jelenséget paralell, analóg és önszervező tendenciák (szelf!) szabályozzák.
A fogvatartott nem értelmezhető a börtön nélkül, a családja nélkül, a fogvatartott társa nélkül vagy a fiziológiai állapota nélkül.
A viselkedés nem egyszerű lépesekből áll, hanem a viselkedésre minden egyszerre és egészlegesen (holisztikusan) hat.
Wolfgang Köhler majmokkal végezetett összetett faladatokat. Botokkal kellett megszerezni egy banánt. Egy Szultán nevű majom képes volt kisebb botokból nagyobbakat építeni, hogy elérjen egy nagyon távoli banánt. Azaz a majom fejében a szituáció egészlegesen jelent meg.
A viselkedés (B) az egyén (P) és a környezet (E) együttes FUNKCIÓJA (f).
5. Encounter és T csoportok (Szenzitív tréningek)
Lewin háborús traumán túlesett katonákkal dolgozva alakította a találkozási (Encounter) és tréning (T) csoportokat, amellyel a terapikus jellegű csoportfoglalkozások alapjait tette le.
Az Encounter csoportokban hasonló sorsú vagy éppen ellenséges csoportok tagjai találkozhattak egymással, és oszthatták meg egymással a tapsztalataikat bármilyen témában. A módszer lényege a személyes találkozás, a közös aktivitás és a közös csoportképződés.
A T csoportok még ennél is egyszerűbben működtek. 10-15 személy kötetlenül beszélget, és lewini módszer szerint gyakran téma sincsen. A csoportnak nincsen irányítója, és nincsen vezetője. A csoportban egy idő után szerepek és feszültségek keletkeznek, majd kompromisszumok születnek. Az egyén a csoport reakcióiban mint tükörben látja magát. A közösség döntést hoz, és ez motiváló hatású.
6. Vezetői stílusok
Lewin már 1939-ben vezetői stílusokról beszélt.
Az autoriter
- az autoriter vezető részleteiben meghatározza a feladatokat, a végrehajtást, a lépéseket,
- nem biztos, hogy rossz indulatú,
- közvetlenül nem vesz részt a munkában, a munkát megosztja
- a személyt dicséri vagy kritizálja a munkával kapcsolatban
Az autokrata vezetési stílus akkor működik, ha a vezető képes egyedül dönteni, ahol a döntést nagyon kevésbé lehet befolyásolni, ahol az emberek egyéni motivációját nem segíti, ha be vannak vonva a döntésbe.
A magyar börtönök metodista (szabályzatalapú) eszme szerint működnek, ahol elvileg a döntést semmi sem befolyásolhatná, azonban a valóság teljesen más képet mutat. Kiegyensúlyozatlan jogszabályi háttérben és anyagi bizonytalanságban az egyén képtelen egyedül dönteni.
A demokratikus
- a demokratikus vezető közösségi alapon határozza meg a feladatokat és a célokat,
- a döntéseket asszisztálja vagy moderálja,
- a feladatok tekintetében is csoportdöntésre hagyatkozik, technikai jellegű tanácsokat ad,
- a munkamegosztásról is kollektíva dönt,
- a környezetet méltatja vagy kritizálja
A demokratikus vezetési stílust nagyon kedvelik azok a beosztottak, akik autokrata vezető irányítása alatt álltak, és különösen azok, akiknek a véleményét nem fogadták el. A demokratikus vezetési stílus problematikus lehet egy olyan környezetben, ahol széles a vélemények választéka, és ahol nem világos, hogy milyen út vezet a végső döntéshez.
A magyar börtönökben a vélemények legalább a biztonsági és a nevelési szakirány között polarizálódnak, de erélyes vonal a gazdasági, az egészségügyi és személyügyi lobbi is. Nagyjából ilyen hivatalos szegmensekre oszlik a szervezet is. Egy fontos egység hiányzik, a vezetők munkáját segítő stratégiai részleg.
Laissez faire
- a szabadelvű vezető nem dönt, nem vesz részt a munkamegosztásban, nem alkot véleményt, szabadon hagyja a folyamatokat
A szabadelvű vezetés akkor működik, ha a dolgozók kellően motiváltak, önállóan képesek dönteni, ha nincs szükség központi irányításra. Ilyen környezetben a nonprofit cégek és a civil szervezetek működnek a legnagyobb hatékonysággal.
A klasszikus, lewini kísérlet szerint a demokratikus vezetési stílus működött a legjobban, mert az önkény lázadást szült, míg a szabadelvű csoportokban a résztvevők nem fektettek be annyi energiát a munkába, mint amennyire képesek lettek volna.
A lewini csoportdinamika kritikáját Erwing Janis fogalmazta meg a legmarkánsabban.
5. Encounter és T csoportok (Szenzitív tréningek)
Lewin háborús traumán túlesett katonákkal dolgozva alakította a találkozási (Encounter) és tréning (T) csoportokat, amellyel a terapikus jellegű csoportfoglalkozások alapjait tette le.
Az Encounter csoportokban hasonló sorsú vagy éppen ellenséges csoportok tagjai találkozhattak egymással, és oszthatták meg egymással a tapsztalataikat bármilyen témában. A módszer lényege a személyes találkozás, a közös aktivitás és a közös csoportképződés.
A T csoportok még ennél is egyszerűbben működtek. 10-15 személy kötetlenül beszélget, és lewini módszer szerint gyakran téma sincsen. A csoportnak nincsen irányítója, és nincsen vezetője. A csoportban egy idő után szerepek és feszültségek keletkeznek, majd kompromisszumok születnek. Az egyén a csoport reakcióiban mint tükörben látja magát. A közösség döntést hoz, és ez motiváló hatású.
6. Vezetői stílusok
Lewin már 1939-ben vezetői stílusokról beszélt.
Az autoriter
- az autoriter vezető részleteiben meghatározza a feladatokat, a végrehajtást, a lépéseket,
- nem biztos, hogy rossz indulatú,
- közvetlenül nem vesz részt a munkában, a munkát megosztja
- a személyt dicséri vagy kritizálja a munkával kapcsolatban
Az autokrata vezetési stílus akkor működik, ha a vezető képes egyedül dönteni, ahol a döntést nagyon kevésbé lehet befolyásolni, ahol az emberek egyéni motivációját nem segíti, ha be vannak vonva a döntésbe.
A magyar börtönök metodista (szabályzatalapú) eszme szerint működnek, ahol elvileg a döntést semmi sem befolyásolhatná, azonban a valóság teljesen más képet mutat. Kiegyensúlyozatlan jogszabályi háttérben és anyagi bizonytalanságban az egyén képtelen egyedül dönteni.
A demokratikus
- a demokratikus vezető közösségi alapon határozza meg a feladatokat és a célokat,
- a döntéseket asszisztálja vagy moderálja,
- a feladatok tekintetében is csoportdöntésre hagyatkozik, technikai jellegű tanácsokat ad,
- a munkamegosztásról is kollektíva dönt,
- a környezetet méltatja vagy kritizálja
A demokratikus vezetési stílust nagyon kedvelik azok a beosztottak, akik autokrata vezető irányítása alatt álltak, és különösen azok, akiknek a véleményét nem fogadták el. A demokratikus vezetési stílus problematikus lehet egy olyan környezetben, ahol széles a vélemények választéka, és ahol nem világos, hogy milyen út vezet a végső döntéshez.
A magyar börtönökben a vélemények legalább a biztonsági és a nevelési szakirány között polarizálódnak, de erélyes vonal a gazdasági, az egészségügyi és személyügyi lobbi is. Nagyjából ilyen hivatalos szegmensekre oszlik a szervezet is. Egy fontos egység hiányzik, a vezetők munkáját segítő stratégiai részleg.
Laissez faire
- a szabadelvű vezető nem dönt, nem vesz részt a munkamegosztásban, nem alkot véleményt, szabadon hagyja a folyamatokat
A szabadelvű vezetés akkor működik, ha a dolgozók kellően motiváltak, önállóan képesek dönteni, ha nincs szükség központi irányításra. Ilyen környezetben a nonprofit cégek és a civil szervezetek működnek a legnagyobb hatékonysággal.
A klasszikus, lewini kísérlet szerint a demokratikus vezetési stílus működött a legjobban, mert az önkény lázadást szült, míg a szabadelvű csoportokban a résztvevők nem fektettek be annyi energiát a munkába, mint amennyire képesek lettek volna.
A lewini csoportdinamika kritikáját Erwing Janis fogalmazta meg a legmarkánsabban.
Tansegédlet, letölthető ppt:
Gestalt princípiumok
